Az egyetem Rosa Parks és mások előtt tisztelegve minden évben megünnepli a "Nemzeti Fekete Nők Hónapját". az ötlet jó lenne, ha fekete vagy, akkor azért ünnepelsz, ha nő akkor azért, csak a fekete haverjaim egyáltalán nincsenek elragadtatva az ötlettől. Kicsit olyan, mint Magyarországon a Nőnap, nagy felhajtás és nulla tartalom. Más szóval, igen kedves megemlékezni a fekete nőkről évente egyszer, de ott már baj van, ha meg KELL. Mit gondolsz, miért nincs fehér férfi nap?

Engem az eset annyiban érintett, hogy poszterverseny hirdettek a témában: a nyertes poszternek hatékonyan kell reklámoznia a Nemzeti Fekete Nők Hónapot, mindenhol kint fog lógni a kampusz falán, büszke alkotója pedig 100 dollárral lesz vastagabb. Nem nagy cucc, de érted, mégiscsak a te posztered nyerne, azért az milyen érzés? Már láttam magam marketing-guruként, beküldöm a poszterem, az irodában elájulnak, az emberek elsétálnak előtte és megjegyzik, hogy "na végre egy ütős reklám"...
Persze. A versenyt valami pasi nyerte meg, ennyit a marketing gururól. Még van hova fejlődni. Később kiszedtem a nyomdászból, melyik poszter nyert, mert azóta sem láttam kiakasztva sehol. Amikor a versenyt említettem (kerülgettem a témát, mint macska a forró kását), meglepetésemre így válaszolt:
- Tudom, milyen verseny, és szerintem a te posztered sokkal jobb volt. 
Kiderült, hogy két posztert kapott, az enyémet és a nyertes cuccot, szóval valószínüleg szoros volt a verseny. Legalább ez. Hogy maga a másik poszter miért nyert - más kategória. Én szeretem, ha nyomtatott reklámban egy üzenet megy át, de az fullba (arcon csap, ahogy Greg fogalmazott), nem szoktam telenyomni szöveggel. Mostmár ennyit pofáztam róla, mellékelem a képet, hogy értsd, mire gondolok. De hát, ő döntésük.

Délután kimentem életemben először az Erie Canalhoz, pedig itt van Pittsfordban, minden nap amikor megyek haza, a híd keresztülvisz rajta. Az Erie csatorna régen logisztikai előnyei miatt volt híres, mostanra már inkább kellemes időtöltés. Olyan igazi "ki a szabadba" feelingje van, ha érted, mire gondolok. Értetleneknek és vizuális tipusoknak mellékelek képet:

Persze itt most nyár van, énrám pedig - mikor máskor - télvíz idején tört a "ki a szabadba". Kicsit esett, kicsit megfagytam, de fílinges volt. Az épületek faláról a pára leette a festéket, az egyik étterem régen magtár volt (balközép kerek torony a képen), a nagy betontömb fogalmam nincs, mi. Nyáron a parton kacsák mászkálnak, mókusok kergetik egymást (azok olyan lököttek, állandóan teszik az agyukat, nem viccelek), hajókázni lehet és mászkálni a kis üzletek között. 

Egy ilyenbe tértem be a hideg elől péntek délután. Gregnek később úgy meséltem, "megpillantottam a gourmet feliratot és be kellett mennem, hisz érted," igazából a gourmet ÉS bor kettős hatása vonzott mágnesként. Meg kell értened, nem ittam egy rendes bort és nem ettem egy rendes fetasajtot, mióta itt vagyok. Naná, hogy be kellett mennem.
Az eladó nagyon kedves volt. Elmondta, hogy épp kifogytak sajtokból, de van itt csoki, olaj, balzsamecet, import sörök és borok, fűszerek. Végül vettem pár tábla csokit és meghagytam nekik a nevem és a számom, ha friss sajtok érkeznének.
- Végülis, van itt valami. - mondta a boltos hölgy. A pultján kint volt egy kivágott újságcikk, a nő volt rajta. Valami olasz neve volt - hát ez sok mindent megmagyaráz. - A kollégám mondta, hogy most nincsenek sajtjaink? Igen, mert be kellett vennünk őket a pultról, lejárt a szavatosságuk pár napja. Ám, ha ez nem zavarja magát, tudok segíteni most is, nem kell a hívásomra várnia?
Lejárt sajttal kereskedünk? Olyan bennfentesnek éreztem magam! Meg aztán, egy sajtnak nem árt meg pár nap! Naná, hogy benne voltam. A boltos előhozott egy nagyobbka darab francia kecskesajtot.
- Nem szükséges, - mondta, amikor elűhúztam a kártyámat. - Amúgy is csak itt maradna, odaadom önnek ingyen.
 

Amikor kiléptem az üzletből, a telefon jelzett, hogy új emailem van. Lacey volt az, a poszterverseny kiírója.
"Anna, sajnáljuk hogy nem a te posztered nyert. De mivel a verseny nagyon szoros volt és a képed lenyűgözött sokunkat, szeretnénk felajánlani egy csekket 25 dollárról, melyet felvehetsz irodánkban munkadőben. Béke, Lacey"
Jó hely ez az Erie Canal. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.