Kedves Eszter!

Bár a lányok ázsiaiak, meglepő módon az indonéz lány az egyetlen muszlim - a mongol és a burmai keresztény, a laoszi buddhista. Alapvetően egyébként ez nem látszik meg az élethez való hozzáállásukon, úgy értem, nem azért tesznek bármit is, mert a vallásuk készteti őket.

Kivétel ez alól a Ramadán, ami péntek este keződött, és ami engem is magával rántott, magyarázat lásd lejjebb.

Az indonéz lány egy ideje már furcsán viselkedett. Nem járt órára, nem lehetett látni soha, a közös programokat lemondta. A többiek próbáltak vele beszélni, de nem mondta el, mi bántja. Egyszer, mikor a futópályán voltam, láttam elmenni a kampuszról. Utánarohantam megkérdezni, van-e valami baj, de nem igazán akart válaszolni. Másnap ebédnél elkaptam: "Nézd, látom, hogy bajod van, mindenki látja. Tudom, hogy a Te kultúrádban nem beszélnél arról, ami bánt és senki nem hallgatna meg, de én nem onnan vagyok. Nem tudom, mi zavar, de biztos nem foglak megvetni érte és nem tudom elmondani senkinek, hiszen nem ismerek senkit se itt, se Indonéziában. Szóval?"

Kiderült, hogy a kendő viselése, illetve nem viselése zavarja. Otthon hordania kellett, minden lány hordja, de mióta itt van, nem teszi és ezért a barátai megvetik. Na itt kezdődik nekem a kulturális szakadék! Miért vetsz meg valakit azért mert nem hord egy kényelmetlen és csak a nők számára kötelező ruhadarabot? Alapból, ha a barátod vagyok, tűzbe megyek érted bármiért, nem vetlek meg soha. Hol itt a tolerancia?

Aztán itt van a Ramadán. Kemény egy hónap, az, aki követi gyakorlatilag ki van golyózva minden társasági eseményből, mert valljuk be, ha külön óráitok vannak, az egyetlen amit közösen tesztek, a kajálás. Szegény lány nem találja a helyét se otthon, se itt. És akkor képzeld el, milyen lesz neki visszamenni és újra felvenni a kendőt!

A kulturális sokk nem akkor ér, amikor megérkezel, hanem amikor hazamész.

A megoldás valamennyire kézenfekvő volt. Nem az a nagy kunszt, meghallgatni valakit, hanem mellette lenni az egyedüllétben: én is végigcsinálom a Ramadánt. Persze, a céljaink kicsit eltérnek: az indonéz lány a túlvilági üdvéért koplal - én pedig azért, hogy itt, ebben az országban boldog legyen kicsit.

Rántott húst hallucinálva üdvözöl: 

Anna

P.s.: Összeteheted a kezed, hogy nem kell minden évben koplalnod, higgy nekem.


 

A bejegyzés trackback címe:

https://levelekeszternek.blog.hu/api/trackback/id/tr281333746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Noorah 2009.08.26. 00:28:45

Most olvasom az első részt, a bevezetésnek szánt posztodat.
Mit ne mondjak, elég felháborító az egész hozzáállásod, a stílusod és ahogyan itt írogatsz.
Ez a stílus bántó, illetlen, támadó, lekezelő, lenéző.
Pedig én azt hittem a másik bejegyzés miatt, hogy a magad keresetlen stílusod ellenére talán érdeklődsz az iszlám iránt, de nem.

Semmi sem tudsz az iszlámról, de amit eddig olvastam, az alapján a kis barátnőd se tud többet.
Ez pedig nagyon sajnálatos.
Mindenesetre ettől még nem kellene támadnod az iszlámot és a Sharee'ah-t.
A tudatlanság ugyanis még nem teszi megengedetté ezt a fajta illetlen és felháborító stílust.

Először is nem kendő, hanem fátyol.
A női test 'awrat, azaz szemérem és be kell takarni, nem elég ráhúzni egy tapadós valamit (amit sajnos sokan csinálnak), bár ez a lány még ennyire sem képes.

A Ramadaan nem a koplalásról szól, maximum a te számodra, mert te hitetlen vagy.
Amennyiben a kis barátnőd is így áll a dolgokhoz, akkor az nagyon sajnálatos, ugyanis nem elég csak Ramadaan-ban "úgy tenni, mintha muszlim lenne". Illetve nem elég "nem enni és nem inni", audhu'Billaahi.

Kezdjük azzal, hogy egy Allaahot félő muszlima nem megy férfiak közé egy totál másik kontinensre "tanulni".
Másrészt, még ha egy férfirokona el is viszi, nem vegyülünk később a nem-rokon férfiakkal, mert nem is szabad vegyes kurzusra járni vagy férfi tanárhoz, aki előtted sétálgat fel s alá.
Nem vesszük le a fátylat és nem hagyjuk el a vallást, csak azért, mert ő most "a nyugati világban lébecol".

Az iszlám A Vallás, a kultúra viszont a népszokások gyűjtőneve. Nem keverjük a kettőt, mert nem lehet és nem is szabad.

Iszonyúan megrökönyödtem, hogy ez a lány mennyire nem ismeri Allaahot, a Deenjét, az iszlámot és semmit.

Még a böjtölést sem ismeri, ahogyan a másik bejegyzésben olvashattuk.
Még az imaidők és a böjt kezdetével sincsen tisztában, és nem derült ki 100%-osan, hogy imádkozik-e egyáltalán.
Ugyanis kellene, és nem csak ebben a hónapban.
Az ima ugyanis - a Tanúságtétel feltételeinek megléte mellett- az iszlám legfontosabb pillére.
Aki nem imádkozik lustaságból és nemtörődömségből, az nem muszlim és a Ramadaan-ja is olyan, mintha mondjuk te csinálnád meg.

Sajnálatos dolog, amikor az elnyugatiasodás érdekében valaki eldobja magától a Paradicsom lehetőségét, pedig az oly közel van (illetve lenne) hozzá, insha'Allaah.

Semmit sem ér a Ramadaan, ha valaki nem imádkozik, és/vagy csak kínszenvedésnek éli meg, vagy azt sem tudja mi ez, mit jelent, nem él a lehetőségeivel (Qur'aan recitálása, Taraweeh ima, satöbbi).
Ez nem eredményez mást, csak a nap végére éhséget és szomjúságot.

Ha valaki ezt így éli meg, akkor az nagyon de nagyon rossz.

A Ramadaan az iszlám egyik pillére, kötelező.
Ez a hónap: minden napja ezer hónappal ér fel. Megbocsáttatnak a bűneid, insha'Allaah.
A Paradicsom kapui nyitva vannak a Pokolé zárva és a sátánok meg vannak köttetve.

Csak a Sharee'ah-ban meghatározott indokok adnak felmentést valakinek arra, hogy ne böjtöljön, de később pótoljon és/vagy etessen másokat.
Ezt most hosszú lenne felsorolni, hogy kinek és mikor van felmentése, de a te barátnőd csak akkor engedheti meg, hogy ne böjtöljön, amikor megjön neki, vagy utazik (a többi eset szerintem nála nincs most, nem áll szülés előtt, nem vérzik a szülést követően, nincsen kómában, satöbbi).
A menszesze alatt nem böjtöl, de később megcsinálja ezeket a napokat, a Ramadaan-t lezáró 'Eid után pár nappal már el is kezdheti pótolni, ha akarja.
Az imát nem kell pótolni, csak a kötelező böjti napokat.

Ez a lány nem viselkedik muszlimaként.
Nem azt mondom, hogy nem az, mert nem derült ki, hogy miket csinál vagy nem csinál meg, ami kötelező ahhoz, hogy valaki elmondhassa magáról, hogy ő muszlim/a.

Viszont engem mélységesen felháborít a viselkedése, a hozzáállása és a stílusa.

Allaah adjon neki vezetést, insha'Allaah, ameen!

Hadnagy Anna 2009.08.26. 01:51:47

@Noorah: Szia! Köszönöm a kommentet, tényleg sok mindent rosszul hittem/ írtam a postban. Megpróbálok sorrendben reagálni :)
Dühös leszel emiatt, de csak annyira érdeklődök az iszlám iránt, mint amennyire a többi vallás iránt. "Születetten" római katolikus vagyok, bár - mint sokan körülöttem - nem követem. Ugyanakkor tiszteletben tartom a többi vallást és nem ítélek el senkit ez alapján. Azt gondolom, egy fontos emberi érték a hűség és ezért nagyon elismerlek Téged.

Sajnálom, hogy a stílusomat "bántó, illetlen, támadó, lekezelő, lenéző" -nek tartod. Ebből az első lehet, a második abszolút igaz, sajna "nincs istenem", vagyis nehéz megzabolázni és ez átjön az írásokon is. Ugyanakkor a támadó és lekezelő inkább Téged jellemez, lásd "a kis barátnőd" kimondottan pejoratív felhanggal rendelkező elnevezést.

Az minden bizonnyal az én fogalmazásom hibája, amit az indonéz lányról gondolsz. Nem hagyta el a vallást, és súlyos lelkiismereti problémái vannak a fátyol miatt. Nem mondom, hogy nincs benne a saját akarata is, de minden bizonnyal több negatív megjegyzést kapott volna, de legalábbis "a nézést", ha továbbra is hordja. Nem lehet elítélni egy cselekedetet addig, amíg nem ismered az összes mozgatórugóját.

A böjtölés kezdete és vége megint az én előadásmódom miatt nem jött át. Tisztában voltam vele eddig is, hogy napkelte előtt és naplemente után, nem szabad enni/inni...stb. Ugyanakkor szerencsére a hitetlenek itt Nazarethben együttműködnek a muszlimokkal és biztosítanak reggelit annak a pár embernek, akik böjtölnek. Mondhatnák, hogy "ez nem az én dolgom", de bejönnek mégis reggelit csinálni illetve tovább maradnak nyitva este.

A lány pedig böjtöl, sajnos nem találtam azt a bekezdést, ahol ennek ellenkezőjét írtam.

Mégegyszer köszönöm a javításokat, de ugyanakkor nem tartom jogosnak a lányt ért vádakat, mivel ez az én előadásmódomtól is függ. Nem vagyok vele egész nap, nem tudom, hogy viselkedik zárt ajtók mögött. Egyszer véletlenül benyitottam amikor imádkozott. Nem is tudtam, hogy akkor kötelezően csadort kell viselnetek.

Ugyanakkor Te vagy az az ember, aki nem bírná itt egy napig se. Narrow-minded, ezt mondják az olyankora, mint Te és ez a tulajdonság az egyike azoknak, amelyekkel itt, ezen a főiskolán nem rendelkezhetsz. Nem ítélhetsz el senkit a vallásáért, vagy annak nemlétéért - ez a másik, és Te ennek sem felelsz meg.
Bár "nincs istenem", minden embert elismerek nemtől, vallástól, egy pontig véleménytől függetlenül. De nem vagyok képes elismerni valakit, aki nem "open-minded" azaz nem képes befogadni/elfogadni a sajátjától eltérő kulturális ( az egyszerűség kedvéért a vallást is vegyük ez alá ebből a szempontból) értékeket és Te, barátom, ennek a legalja vagy.

Peace be upon you, szokták mondani a muszlim barátaim, és én, hitetlen is ezt mondom Neked, ha megengeded:
As-Salamu Alaykum

drmndbss 2009.09.01. 19:27:56

Egészen pontosan kizárólag az adta meg a végső lökést regisztrációm megerősítéséhez, hogy legmélyebb hajbókomat kifejezzem abbéli hitemben, hogy intelligenciával és lexikális tudással még a legmélyebb kultúrális szakadék is átívelhető.

Anno eltöltöttem tizenkét hónapot Földrészünk másik végében, ahol meglehetősen sok olyan emberrel találkoztam, akik más vallásnak/kultúrkörnek/világnézetnek (A mkívánt rész aláhízandó) voltak követői. Nem mondom, hogy sikerült megismernem a keleti kultúrákat, élethozzáállást tattara tattara, de valamelyest sikerült átjönnie valamennyinek. Mindez nem is olyan bonyolult, ha az ember egy alig háromórás utazás révén egy majd' két és fél milliós arab/indiai/lengyel közegben találja magát, ahol a vallási különbségek finoman fogalmazva kontúrozva voltak.

Volt szerencsém egy ún. "hájszkúl" kertésze lenni egy hónapig ahol 10-18 évesekkel vetettek körbe, és igen jól éreztem magam. Még a menzájuk is tűrhető volt. Sok fiatal 16-18 évessel ismerkedtem meg az ott töltött egy hónap alatt, de mégis egy adott pillanat elnyom bennem megannyi emléket, és ott ücsörög az agyam kapuján a képe, valahányszor csak felidézném az arcokat.

Kosáredzés volt kint kb 10-12 éves lányoknak, akik szemmel láthatólag valami komolyabb versenyre készültek (mégha a brit női kosárlabda nem is tartozik a kontinens felső 90%-ába, nade ezt most hagyjuk). És volt köztük egy lány aki végig a cserepadot koptatta, amely háttal volt nekem. Az edzőnek szemmel láthatólag nem fűlött a foga ahhoz hogy berakja , de amikor az edzés vége előtt becserélték, megláttam hogy a gyereken (ne feledjük egy 10-12 éves lányról beszélünk, bokáig érő lepel (ja bocs fátyol) van.

Namármost.

Rám (lekopogom) még nem mondta senki hogy nem lennék open-minded, de képzeljük el, hogy érzi magát egy tízéves lány bokáig cuccban egy kosáredzésen. Rajtam még nem volt csador soha, így nem bizonyosodtam meg kétségkívül az eszköz viselésének kényelmetlenségéről (mégegyszer: kosáredzés alatt), de nem hangzik túl barátságosnak.

Az edzés nemsokára véget ért, és odamentem a kislányhoz, és pusztán az érdeklődő mivoltomból fakadóan megkérdeztem tőle, hogy mi merre hány méter csadorilag, a válasza pedig (kétvonalas cé hangon motyogva) az volt, hogy "Because i must wear it." És ez finoman fogalmazva mellbevágott.

Nem a csador hordásával, és a ramadánnal van bajom. Megértem az alkoholhoz való hozzáállásukat, és a férfi női megkülönböztetést is hajlamos vagyok (ferde arccal, de) elviselni.

Viszont az értelmetlen és fölösleges dolgok kiborítanak.

És itt indul az igazi open- minded dolog.
süti beállítások módosítása