Amikor beköltöztem a szobámba, a lakótársammal leveleztünk, mert soha nem voltunk egyszerre otthon. Az egyik ilyen levélben írtam neki, hogy "remélem meg tudjuk majd oldani a kulturális szakadékokból eredő nézeteltéréseket - lesz belőle elég". 

Soha nem volt semmi súrlódás köztünk. Én elvagyok a laptopommal, általában a fejhallgató a fejemen van, ő meg elvan a laptopjával meg a telefonjával. Néha a barátnőjével tévéznek, főleg szerdánként. Még a félév elején próbáltam erőltetett beszélgetést kezdeményezni, arra tereltem a témát, amihez a legjobban értek: a pasikra. 
-Hogy-hogy neked nincs pasid? - kérdeztem. - Gyönyörű lány vagy, nem kéne szinglinek lenned. 
- Nem tudom - vonogatta a vállát. - Valahogy nem jött össze. - És itt abba is maradt a beszélgetés. 

Én nem vagyok zárkózott fajta és a lélegzetem is rég akadt el, nem mondanám, hogy bármivel ki lehet akasztani és főleg nem szexxel, de neki egyszer sikerült. A mosodából jöttem vissza, kezemben a kimosott, összehajtogatott ruhák, pedáns rendben, fülemen a fejhallgató. Halkan énekelve visszaértem a szobához, benyitottam és olyan látvány tárult a szemem elé, hogy csak az anyám által belémnevelt jómodor mentett meg. 

A lány az ágyon feküdt és ezerrel smárolt - egy másik lánnyal. 
Leraktam az ágyra a ruhákat és úgy, ahogy voltam, pólóstul kimenekültem halvány "bocsi"-t rebegve. 

Várom a kommenteket. 
Lehet engem szűklátókörűnek kikiáltani. Nem vagyok az, csak átfutott az agyamon, hogy eddig biztos okkal nem mondta el.
Lehet a lányt defektesnek kikiáltani. Annak meg én verem be az orrát.
Lehet szociális konstrukcióként felfogni és nyálcsorgatva lihegni: "ú, két nő együtt". Gratulálok, ha ennyit sikerült meglátni belőle.

Úgy éreztem magam, mint akinek nincs hova mennie. Nem az zavart, hogy egy lány, felőlem lehet pasi vagy csaj az ágyában, akkor is kínos benyitni, amikor a másik épp a lepedőt gyűri. De hogy-hogy eddig nem adta tudtomra? Megvártam a mongol lányt az ebédlő előtt és elmondtam neki, mit tapasztaltam. Nem volt meglepve, ezek szerint csak előttem nem volt nyilvánvaló. Aztán pár óra múlva visszaosontam és azóta sem esett szó erről. 

Cultural gap? Vagy végre egy ideális helyre kerültem, ahol nincs különbség meleg, bi és hetero között? 
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.